Veszprémben nôtt fel, diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerezte, ahol magyar irodalmat, nyelvészetet, történelmet és filmesztétikát hallgatott. Réz András szemléletformáló elôadásai különösen nagy hatást gyakoroltak rá, általuk szerzett jártasságot a mûvész- és dokumentumfilmek világában. Két gyermekét korán szülte, harmadik diplomáját a szülési szabadság alatt szerezte meg újságírásból. 1998 óta dolgozik a legnagyobb magyar hetilapnál, a Nôk Lapjánál.

Karafiáth Orsolya költô, író, publicista, performer. Eddig nyolc könyve jelent meg, négy verseskötet és négy regény, a legutóbbi Szirén címmel. Kritikái, recenzió és interjúi többek között a Magyar Narancsban és az Elle-ben, közéleti tárcái a 24.hu-n jelennek meg. Mindemellett beszélgetéseket vezet és összmûvészeti projekteket organizál.

Szociológus, politikai újságíró, a 444 munkatársa, korábban a Magyar Narancs szerzôje. Hosszabb, elemzô típusú cikkeirôl ismert belpolitikai témákban, rendszeresen ír a politikai döntések hátterérôl, a kormányzati szereplôk kapcsolatrendszerérôl és médiapolitikáról. Közéleti témák mellett rendszeresen ír kritikákat dokumentumfilmekrôl is. 2011-ben a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-díjjal tüntette ki a médiatörvény részletes feltáró elemzései miatt, késôbb Junior Prima- és Pulitzer-emlékdíjat kapott. A World Press Institute és a Robert Bosch alapítvány ösztöndíjasa.

Esther Krausz a bécsi székhelyû Osztrák Film Intézetben mûködô CREATIVE EUROPE Desk Austria - MEDIA vezetôje. Esther Ursula Wolschlagerrel együtt fejlesztette ki és kezeli a ProPro-t (The Producers Programme for Women - Rendezôk programja a nôknek), az OFI kezdeményezését a nôi filmproducerek érvényesülésének elôsegítése érdekében. Esther dolgozott filmgyártásokon, marketing és PR területen, valamint európai ipari- és továbbképzési rendezvények, pl. EAVE (Európai Audiovizuális Vállalkozók), Cannes-i Marché du Film filmvásár Produceri Hálózatának (Producers Network) helyi irányításában vett részt.

Justin Jaeckle lisszaboni és londoni székhelyû kurátor és író, a kortárs kultúrával, mûvészettel és mozgóképekkel foglalkozik. A Doclisboa Nemzetközi Filmfesztivál két versenykategóriájának programszervezôje. Az Architecture Foundation/Barbican sorozatának, az Architecture on Film kurátora. Kurátorként, illetve partnerként dolgozott többek között a Modern és Tate Britain galériákkal, a londoni Design Múzeummal és a londoni Royal College of Art-al. Írásai többek között az Art Review, Frieze és Wallpaper* kiadványaiban jelentek meg.

2014 óta a HVG felelôs szerkesztôje. 1982-ben diplomázott a Moszkvai Filmmûvészeti Egyetemen film és média-gazdaságtan szakán, késôbb elvégezte a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Európai Tanulmányok másoddiplomás képzését. A Magyar Televízióban kezdte pályáját felvételvezetôként, majd Cipruson a Foto-Cine film és fotóstúdióban dolgozott. Hazatérve további két évet töltött az MTV-nél, majd 1988 óta Magyarország vezetô gazdasági-politikai magazinjánál, a HVG-nél végigjárta a ranglétrát. Újságíróként egyik fô szakterülete a médiapolitika és a kultúrafinanszírozás.

Nyáry Krisztián költészettörténetet tanított a Pécsi Tudományegyetemen, jelenleg könyvkiadással foglalkozik. 2012 elején életrajzi anyagokat kezdett el megosztani az interneten a magyar írók és mûvészek szerelmi életérôl. Az írásokból két könyv született, az Így szerettek ôk 1. és 2, melyek hatalmas sikert arattak. Igazi hôsök (2014) és Merész magyarok (2015) címû könyvei nôkrôl és férfiakról szólnak, akiknek élete és eltökéltsége olyan példákat állított fel, amelyek a mai világban sem vesztették el értéküket. Legújabb könyvében a 19. és 20. századi magyar festôk szerelmi kapcsolatairól ír.

Író, rendezô, producer. Rengeteg címû debütáló filmjéért 2003-ban megkapta a Berlinale Wolfgang Staudte Díjat. Második filmje, a Dealer elnyerte a Berliner Zeitung közönségdíját, melyet több mint 20 rangos kitüntetés követett. A Tejút-ért Locarnó-ban Arany Leopárd-díjat kapott, a Csak a szél többek között elnyerte a Zsûri Nagydíját a Berlinálén. 2016-os alkotását, a Liliom ösvény-t Arany Olajfa-díjjal (Lecce; Európai Filmek Fesztiválja), Legjobb film díjjal (Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál), illetve a Listapad Minsk Nemzetközi Filmfesztivál fôdíjával jutalmazták.

Producer, a 2007-ben létrehozott párizsi székhelyû Arts Premiers filmgyártó vállalat társalapítója. Alapító tagja és 2002 óta megbízott elnöke a párizsi le cercle produceri társaságnak. A Unifrance, az Európai Filmakadémia (EFA), a francia Filmmûvészeti és Filmtechnikai Akadémia (César-díj), a Media Club, a Francia Filmtár (Cinémathèque Française), a Bretagne-i Filmtár (Cinémathèque de Bretagne), a Grenoble-i Filmtár (Cinémathèque de Grenoble) és a Toulouse-i Filmtár (Cinémathèque de Toulouse) tagja.

Oliver Wright az Open City Dokumentumfilm Fesztivál programszervezôje. A fesztivál ideje alatt a szervezôk London több pontján nyitott vetítési helyszíneket hoznak létre, amelyek szabadon bejárhatóak. A fesztivált, melyen a kreatív dokumentumfilmek és egyéb, nem fikciós mûvek alkotóit ünneplik, idén nyolcadik alkalommal rendezik meg 2018. szeptember 4-9 között.

Kulturális újságíró, szerkesztô, kritikus. Felsôfokú tanulmányait az ELTE magyar-népmûvelés, illetve szociológia szakán, valamint a PPKE Eu-i diplomácia szakán végezte. Elsôsorban a Magyar Narancs politikai és kulturális hetilapnál, de más lapoknál is publikál kulturális, szociális, kisebbségi és gender témában. (HVG, Litera, Népszabadság etc). Nemzetközi és hazai színházi, kortárs mûvészeti, illetve kulturális és társadalmi projektekben is dolgozik (projektvezetô, dramaturg, társadalomkutató), kreatív írást, kommunikációt tanít, autót, klubot és tábort is vezet.

2015-ben végezett a Színház és Filmmûvészeti Egyetem színházi dramaturg szakán, Radnai Annamária és Forgách András osztályában. Az utóbbi években több független és kôszínházi társulattal mûködött együtt dramaturgként, íróként, például a TÁP Színházzal, ahol színészként is debütált. Azóta számos elôadásban és filmben szerepelt, többek között Till Attila Tiszta szívvel c. filmjében. Újonnan saját színpadi szövegek létrehozása és a színházi rendezés érdekli. 2012-ben színházi kategóriában Junior Príma-díjat, 2016-ban Szép Ernô-különdíjat kapott. Szabadidejében verseket ír.

Filmrendezô, Balázs Béla díjas, érdemes mûvész. 1984-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmmûvészeti Fôiskolán, Fábri Zoltán tanítványaként. Kedveli a szabad és asszociatív filmszerkezeteket és a szürreális, valóság és álom határán mozgó történeteket. Alkotásai - köztük kiemelkedôen a Hosszú alkony címû 1997-es nagyjátékfilmje - a hazai és nemzetközi filmes szakma számos díját elnyerték. Tanít a Színház- és Filmmûvészeti Egyetemen, a Werk Filmakadémián, valamint a Pécsi Tudományegyetem film tanszakán. Számos tanulmánya, filmnyelvvel foglalkozó írása jelent meg filmes szaklapokban.

Filmklub házigazda, újságíró; szakmai folyóiratok filmkritikusa. 1997 óta számos nemzetközi filmfesztiválon dolgozott, többek között a Locarno Nemzetközi Filmfesztiválon és a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. 2002-2007-ig az általa alapított Alba Infinity Filmfesztivál, 2008 és 2010 között pedig a firenzei Festival dei Popoli Filmfesztivál mûvészeti igazgatója. 2011 és 2017 között a Visions du Réel in Nyon igazgatója. Számtalan nemzetközi filmfesztiválon volt zsûritag (többek között: Arany Kamera; DocLisboa; DocAviv; Cinéma du Réel; Hot Docs; IDFA; CineDoc Tbilisi; DocDF).

Lengyel filmszakértô. Társalapítója és korábbi vezetôje a Zsidó Kulturális Fesztiválnak, a Graffiti Film Centre-nek és a “Film Polski” Alapítványnak. Krakkó korábbi alpolgármestere, a Lengyel Állami Televízió- és filmügynökség igazgatója, a Lengyel Filmkészítôk Szövetségének fôtitkára. A Lengyel Filmakadémia és az Európai Filmakadémia tagja. A Krakkói Filmfesztivál igazgatója, melynek szervezéséért, valamint a lengyel dokumentum- és rövidfilmek nemzetközi népszerûsítéséért felelôs Krakkói Filmalapítvány alapítója és elnöke. A Krakkói Akadémia elôadója, számos filmfesztivál zsûritagja.

A magyar zenei színtér meghatározó alakja, dalszerzô, énekes, elôadómûvész és író. Zenei anyanyelve a magyar népzene, de mûvészetére nagy hatással volt a cigány, bolgár, szefárd és indiai népek zenéje is. Bea leginkább saját dalait énekli, melyben egy megindítóan személyes világ tárul elénk. Tizenegy szólólemezén nyomon követhetô az a folyamat, ahogy játszik hagyománnyal és modern témákkal, és ahogyan önmagát dalokba gyúrva halad egy belsô úton. Szövegei szókimondóak, fájóan ôszinték vagy éppen humorosak.

Újságíró, filmkritikus. 2000-2016 között a piacvezetô napilap, a Népszabadság munkatársa, annak megszüntetése után, 2017-tôl a Népszava szakújságírója. Állandó szerzôje a VOX Mozimagazinnak, film- és tévékritikái az IGN Hungary-n is rendszeresek. 2017 januárjától a Klubrádión vezeti a rekordhallgatottságú ÖTÖS c. mûsort. Rendszeresen publikál nemzetközi filmes szaklapokban. 2009 óta a Jameson CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál mûvészeti igazgatója. Jelenleg a Színház és Filmmûvészeti Egyetem doktorandusza, kutatási témája a nemzetközi filmfesztiválok programmingja.

Zenész, humorista, író. Diplomáját az Egri Tanárképzô Fôiskola biológia-rajz szakán szerezte. Zenei pályafutása 1976-ban az Omega együttes egyszemélyes elôzenekaraként kezdôdött. 1980-ban megnyerte a Magyar Televízió zenei tehetségkutató versenyét, késôbb megalakította a DSR Band együttest. 1986-ban Laár András meghívta humoros elôadására. A próbákon kiderült, a humor mûfaja is közel áll hozzá, ezért további együttmûködés mellett döntöttek, megalapították a magyar abszurd humort játszó L’art pour l’art Társulat-ot. 1996-ban átvette az új Társulat menedzselését. Eddig négy kötete jelent meg.

Cseh producer, az ENDORFILM tulajdonosa. Filmjei több, mint 50 díjat nyertek el, számos filmfesztiválon szerepeltek (Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál; Berlinale); négyszer jelölték idegen nyelvû Oscar-díjra (Aferim!; Koza; Wingless, Made in Ash). A Prágai Közgazdasági Egyetemen és a FAMU-n tanult; részt vett az EAVE (Európai Audiovizuális Vállalkozók) és a Cannes-i Producers on the Move programon. Az Európai Filmakadémia, a Cseh Film és Televíziós Akadémia és a Szlovák Film- és Televíziós Akadémia tagja. A Cseh Audiovizuális Producerek Szövetsége igazgatótanácsának tagja.

Ognjen Džinic-et több mint 20 éve tartják számon Bosznia-Hercegovina leghíresebb filmes szakemberei között. Újságírói karrierje során öt szarajevói filmes rádió és TV csatorna alapítója és mûsorvezetôje volt. Karrierje a filmiparban 1998-ban kezdôdött. Egyszerre dolgozott a Szarajevói Filmfesztiválnak, illetve jelentôs amerikai-, európai és regionális produkciós cégek filmjeiben forgalmazás, marketing és PR területen. Jelenleg a bosnyák Filmipari Egyesület (Film Industry Association of B&H) közönségszolgálatért felelôs alelnöke és a Mostar Filmfesztivál vezetô producere.